2016. május 16., hétfő

Jóból is megárt a sok? - Tápanyag túladagolás

Jóból is megárt a sok tartja a mondás.Igaz ez a mi esetünkben is,hiszen a mint minden élő szervezetnél,úgy a növényeknél is nagyon fontos az egyensúly,minden szinten.



Aki kezdőként akváriumi növényeket tart,annak értelemszerűen legtöbbször a tápanyag hiány miatti tünetekkel kell szembenéznie.A növények tápanyag hiánytüneteiről sok helyen olvashatunk a neten.Mivel ezek megszüntetésére nagyszerű termékeket,tápoldatokat lehet kapni manapság,és rengeteg információ van róla,így egy hiány tünetnél viszonylag könnyű a dolgunk manapság.

Az utóbbi évtizedben a növényes akvarisztika rohamos fejlődésen forradalmon ment át.Gombamód szaporodtak a tapasztalatok,a növények igényeit kielégítendő technikák,tápozási módszerek sokaságát dolgozták ki lelkes akvaristák,növény kedvelők.

A co2 alkalmazása mint a leghatékonyabb szénpótlás is általánossá vált manapság.A rengeteg tápozási módszer közül bizony elég nagy fejtörést okozhat a megfelelő és a saját akváriumunkhoz leg kiegyensúlyozottabban alkalmazhatónak a kiválasztása.

Sok tápozási módszer alapul azon az elven,hogy az akvárium vizében mindig legyen megfelelően nagy mennyiségű tápanyag,mely a növények rendelkezésére áll.E módszerek alkalmazói azon az állásponton vannak,hogy a tápanyag többlet nem okozhat gondot növényeinknél.Ezt nagyon sok gyönyörű és egészséges akvárium is alátámasztja.

Én azonban mindig gyanakvó és kötekedő vagyok.

Sok fejtörést okozott kertész létemre az,hogy alapvető törvényszerűségekkkel áll szemben a tápanyag túladagolás elve.Persze,tudom,más közeg a vízi élet,de a növények ott is növények,sőt sokuk mindkét (szárazföldi-emers,és víz alatti-submers) életformát képviselik.

Zavaromat csak fokozta,hogy akváriumomban minden rendben volt(co2,viágítás,szűrés,flow),minden tápanyagot bőséggel adagoltam,mégis növekedési zavarokkal küzdöttek növényeim.

A szárazföldi növény termesztésben nem ismeretlen a tápanyag túladagolás ténye.Az egyes elemek túlzott adagolása miatt bekövetkező növekedési zavarok legalább olyan károsak és látványosak mint azok hiánya.

Természet anyánk az egyensúlyra törekszik.Igaz ez a tápanyag felvételnél is.Ha egyik tápanyagból sokat adagolunk,akkor az a másik relatív hiányát is okozhatja .Ezt nevezzük antagonizmusnak.



Justus von Liebig német vegyész,a szerves kémia egyik kiválósága a róla elnevezett Liebig-féle minimum elvben is megerősíti,hogy minden tápelemnek optimális mértékben kell a növény rendelkezésére állnia ahhoz, hogy a növény optimálisan fejlődjön. Hiába jut hozzá a növény az összes tápelemhez, mert ha, mondjuk a kalcium nem elegendő a talajban akkor a növény sárgulni fog, és végül elpusztul. Tétele szemléltetésére egy olyan öreg hordót használt, amelyiknek a dongái már különböző hosszúságig elkorhadtak. Azt mondta, hogy hiába a legtöbb donga egészséges, a hordót mégis csak a legjobban elkorhadt donga magasságáig lehet feltölteni, a növényélettan nyelvén; az van minimumban.



E törvényhez szorosan kapcsolódik a túladagolás káros hatása is,mivel az aránytalanul túladagolt elemek végül is meg fogják akadályozni más elemek felvételét.



Ezért nem elegendő a tápelemek abszolút mennyiségét vizsgálni, figyelembe kell venni az egymáshoz viszonyított arányukat is. Egy-egy tápanyag túladagolásával olyan elem hiánya is kialakulhat, amely egyébként az akváriumban elegendő mennyiségben van jelen. A tünetek alapján nagyon nehéz eldönteni, hogy egy adott elem hiányzik, vagy annak az ún. antagonista eleméből adtunk többet a kelleténél. 





Különösen fontos ez a mai modern akvarisztikai tápozásoknál,ahol a makro tápelemeket külön adagoljuk a mikroelemektől. Ha elhibázzuk a diagnózist és egy túladagolt elem okozta relatív hiánytünetet félrekezelünk máris borul az egész rendszerünk.



Az alábbi ábrák nagyon jól szemléltetik, hogy az egyes elemek túladagolása mely másik elemekre van hatással.






Kertészeti alkalmazásban az alábbi  ion-antagonizmus jelenségekkel lehet gyakrabban találkozni,tehát ezek a párosok egyik elemének túladagolása akadályozza a páros másik elemének hasznosulását,hiába van jelen a vízben látszólag megfelelő mennyiségben.



NH4-K        NH4-Ca        Al-P

Mg-K        P-Fe            B-Mo

Na-K        Zn-Fe            Mg-Mn

Ca-K        Mn-Fe            Ca-B

Ca-Fe        P-Zn







Megoldásként a türelmesen megválasztott és a saját akváriumunk,növényeink igényeihez igazított kiegyensúlyozott arányú tápozást vélem.Ez a legnehezebb,sok türelmet,kitartást igénylő feladat.Minden akvárium más,tökéletes receptet nem is lehet adni,hiszen még a növények fajtánkénti igényei is különböznek,valamint az egyéb tényezők,mint a víz pH értéke,a talaj mikrobiológiai állapota,a használt tápok kelátolása mind-mind befolyásolják azok felvehetőségét.

Ha ilyen problémára gyanakszunk mindenképp óvatosan járjunk el.Az adagok fokozatos csökkentése és a rendszeres kicsit nagyobb vízcserék is csak lassan hozzák meg a kívánt eredményt,mivel a tápanyag túladagolásos tünetek legtöbbször a csúcshajtást károsítják,így a növényeknek sokszor több hét kell mire kiheveri a stresszt és normális növekedésnek indul.Saját tapasztalataim szerint ez pl.egy Alternanthera-nál 3-4 hét is lehet optimális feltételek mellett.

Soha ne tévesszenek meg a víztesztek eredményei.A kereskedelmi forgalomban kapható csepptesztek inkább csak tájékoztató eredményt nyújtanak,a tápanyagok egymáshoz való viszonyáról,arányairól,antagonizmusról nem kapunk képet.Ezért előfordulhat,hogy normális tápértékek mellett is tápanyag ellátási zavarokkal nézünk szembe. 







Tudom,sok akvakertész,növényes akvarista a fentebb leírtakkal vitába száll.Ez a gondolatsor is csak egy, a kertészeti gyakorlatban elfogadott tényt és a saját megfigyeléseimet taglalja.

Az alábbi képeken tápanyag ellátási zavarokat láthatunk melyek mikroelemek túladagolásából származnak.Jellemző tünetek a csavarodott csúcshajtások,besötétedő, pontszerűen lyukadó,később hulló levelek,felkopaszodás,kevés gyökérképződés. 

Nesaea crassicaulis tápanyag ellátási zavar


 Nesaea crassicaulis tápanyag ellátási zavar



Súlyos növekedési zavar egy mikroelem túlsúlya miatt




 Besötétedett levelek torz hajtások Nesaea-n






  
 Gyökérképződés hiánya Nesaea-n


                                                





 Csavarodott torzuló hajtás.Limnophila hippuroides
                                              
 Torz csúcshajtás.Alternanthera reineckii mini


                                             





 Torzulás,levél lyukadás.Alternanthera lilianica

                                        

  Torz hajtáscsúcs,csavarodó levelek.Ludwigia palustris

                                  




Torz,ráncosodó csúcshajtás Hygrophila corymbosa compacta-n.Érdekes az alsóbb levelek Kálium hiányos lyukadása.A kálium antagonistái a Nitrogén,Foszfor,Magnézium és a Bór.Ezek túlsúlya ronthatja a kálium felvételét,még normál kálium adagolása esetén is


Végezetül egy kis lista arról,hogy az egyes elemek túladagolása során milyen tüneteket produkálhatnak a növények.E tünetek beazonosítása sok tapasztalatot,odafigyelést kíván,gyakran összetéveszthető egy hiánytünettel is! A lista a szárazföldi növénytermesztésből átvett túladagolások tünetei.A vízinövényeknél ilyen irányú kutatással még nem találkoztam,így az alábbi sorok tájékoztató jellegűek,jómagam néhányukkal viszont találkoztam víz alatt is.


A nitrogénbőség tünete a feltűnően sötétzöld lombozat, szokatlanul terjedelmes levélzet. A termés hozama viszont csökken, minősége romlik, és az érés is késhet. Csökken a növény ellenálló képessége. A káposzta, gyökérzöldség, retek, karalábé gyorsan felrepedhet, a paprikánál, paradicsomnál és a padlizsánnál csúcsrothadás léphet fel.

A foszforbőség nem jelent kóros elváltozást, viszont zavarja egyéb elemek felvételét. Az ebből következő mikroelemhiány sietteti a beérést, s ezzel csökkenti a termés mennyiségét és minőségét is.

A káliumtöbblet tünete a vontatott növekedés. A leveleken perzselésnyomok jelennek meg, varasodás és korai lombhullás következik be. Súlyosabb esetekben a gyökérzeten barnás foltok mutatkoznak.

A kalciumbőség nem okoz zavart, mert a növények nem vesznek fel több kalciumot, mint amennyit beépítenek. A talajban levő magas mésztartalom a mikroelemek felszívódását akadályozza.

A magnéziumbőség a kalciumhiányhoz hasonló tünetekkel jelentkezik, a fűfélék és egyszikű növények levelei ilyenkor besodródnak, gyakran a levélhüvelyben rekednek.

Kénbőség esetén a növények fejlődése visszafogott, leveleik sárgulnak, majd perzselési tünetek megjelenése után lehullanak.

Bórbőség a műtrágyák használatakor léphet fel, túladagolása mérgezésbe csaphat át. Az alsó leveleken először apró barna foltok mutatkoznak, majd a vízhiány tünetei is jelentkeznek.

Mangánbőség esetén klorotikus sárgulás, illetve barna foltosodás lép fel a levélszélektől kiindulva, és a folyamat elhalással végződik.

Ritkán cinkbőség is előfordul, amely kis levélmérettel minimális növekedés mellett klorotikus sárgulással jelentkezik, vörös színeződés után bekövetkezhet a növény elhalása.

Vastöbbletkor a levelek nagyon erősen sötét vagy kékeszöld színűek, a hajtások, levelek, gyökerek visszafogottan fejlődnek. Súlyosabb esetben a levelek elhalása színeződés nélkül is bekövetkezik.

A rézbőség tünete vashiányban nyilvánul meg, és akár teljes pusztulást is okozhat.

5 megjegyzés:

  1. Nagyon örülök, hogy ilyet is lehet olvasni! Én már egy ideje ezen a véleményen vagyok. Nálam is az volt, amit írtál, hogy minden rendben volt, de a növények mégsem nőttek rendesen. Azt gondoltam egy darabig, hogy valami más hatás játszott közre, de most, hogy Te is így gondolod ezt a dolgot, már biztos vagyok benne, hogy ez volt a baj.

    Jó post! Köszi!

    VálaszTörlés
  2. Én is köszönöm Peti!

    Igen a növényélettan azért jóval összetettebb dolog,mint azt sokan elgondolják.Sokszor eleve más éghajlatról tájról származó növényeket sűrítünk be egy pici vízmennyiség alá,nem is gondolva,hogy talán különböző igényeik is lehetnek.Nagyon nehéz ezt egy standard általános tápozással sikeresen végrehajtani.Nem véletlen nem termelünk egy üvegházban ugyanolyan tápozással mikulás virágot,meg szegfűt egyszerre....

    VálaszTörlés
  3. Nálam is ue a probléma a fent mellékelt kép egyértelmüsitette számomra,mit javasolsz mit tegyek?Köszönöm!

    VálaszTörlés
  4. Örülök, hogy megtaláltam ezt a cikket. Nekem is pont ezek a tüneteim jelentkeznek a hygrophila corymbosa compactomon. Elkezdem csökkenteni a tápozást. Ha esetleg tudnál segíteni bárminemű javaslattal azt szívesen venném. Előre is köszönöm!

    VálaszTörlés
  5. Tudom, ez akvarista blog, de kertész írta :)
    Virágokról is szabad kérdezni?
    Túltápoztam őket valószínű, gondban vagyok :(

    VálaszTörlés