Hazánkban ritkábban tárgyalt ,bár fontos része a növényes akvarisztikának a talajok utólagos tápanyag utánpótlásának kérdése.Gyakorló akvakertészeknek manapság szinte teljesen természetes
a növények folyékony trágyázása különböző folyákony tápoldatokkal,míg a gyökér felőli tápanyag utánpótlást letudják az aktív vagy inert talaj alá az indításkor elterített vékony táptalaj réteggel.
Ez a koncentrált táptalaj réteg ,fajtától függően 9-18 hónapig biztosít tápanyagokat növényeink számára.
Az akvarisztikában sokág elterjedt nézet volt ,hogy az akváriumi növények nagy része inkább a levelein keresztül,vagyis a vízoszlopból veszi fel a tápanyag szükségleteinek zömét,és csak kisebb részük (pl. az echinodorusok,cryptocoryne-k) táplálkoznak főleg gyökérről.
Az aktív talajok elterjedésével párhuzamosan ez a nézet sokat változott.Előtérbe kerültek azok az termesztő/ültető közegek,melyek képesek tápanyagokat tárolni,azokat folyamatosan leadni kedvenc növényeink számára.Ehhez kapcsolódva a vízbe viszont jóval kevesebb tápanyagot adagoltak folyékony formában.Ezt a tápozási metódust nevezzük manapság lean (vékony ) tápozásnak,mely gyakorlatilag alátámasztja azt az elgondolást,hogy a vizinövényeink zöme,bár mindkét (gyökér és levél )felületen képes a tápanyag felvételére és beépítésére,azért a gyökér oldali tápanyag utánpótlás jóval kevesebb energiába telik a növényeinknek.
Az inert (tápanyagot nem tartalmazó "sóder") talajokat értelemszerűen alsó táptalaj réteggel indítjuk manapság ha high-tech vonalon gondolkodunk,de egy kevésbé megvilágított ,igénytelenebb növényekkel telepített akváriumban is jó szolgálatot tesz a fedő talaj alá helyezett táptalaj réteg, pont a fentebb említett gyökérről való előnyösebb tápanyag felvétel miatt.
Ezek a tápanyagot biztosító alsó talaj rétegek a növények növekedési intenzitásától függően azonban idővel kimerülnek.Ilyenkor tapasztalja az akvakertész,hogy hiába a vízoszlopba adagolt folyékony tápoldat,a növények mégis leépülnek,hiánytüneteket mutatnak. Sokan vannak akik kilyenkor újraindítják az akváriumot,vagyis szétszedik, a talajt kidobják és új táptalajjal,új aktív ,vagy épp inert talajjal előről kezdik az egészet. De mi történik, ha az egyszeri akvakertész nem arról álmodik hogy 9-12 havonta szétszedje az akváriumát,hanem tovább,ne adj isten több évre tervezi fenntartani a megálmodott víz alatti kertjét?
Az aktív talajok cseréje sokszor tetemes költséget von maga után,de egy inert talaj cseréje egy nagyobb akváriumban is elég nagy felfordulás,így jogos az az igény,hogy egy-egy setupot minél tovább egyben tartsunk ,növényeink mindig a legszebb formájukat mutassák. Ezért aztán a szabadföldi növénytermesztéshez hasonlóan az akváriumban is kézenfekvő lett a szétszedés nélküli tápanyagutánpótlás igénye.
Tápanyagot a talajba töbféle módon is juttathatunk. A boltokban évtizedek óta lehet kapni különféle tápgolyókat és kapszulákat, melyek vagy csak a makro tápanyagokat tartalmazzák,vagy makro és mikro tápok keverékét egyaránt.
Aki viszont nem szeretne túl sokat pepecselni az agyag golyók gyúrásával,szárításával,annak kézenfekvő lehet a gyári kapszulás osmocote rendszerű tápanyagokat házilag,jóval olcsóbban a talajba juttatni.
De mi is az az Osmocote és hogyan működik?
Az Osmocote szó az ozmózis és bevonat szavakból származik.
Mit nevezünk ozmózisnak?
Az ozmózis a legjobban úgy írható le, mint a víz mozgása egy adott típusú membránon (ez lehet természetes,vagy mesterséges) vagy bevonaton egy magasabb koncentrációjú területről egy alacsonyabb koncentrációjú területre. Az ozmózis szabályozza a víz beáramlását az Osmocote granulátumokba és a tápanyagok kijutását azokból. A növények víz és tápanyag felvétele is az ozmózisnyomás-különbségen alapul.
Hogyan működnek az Osmocote műtrágyák?
Az Osmocote műtrágyák speciális, szabadalmaztatott bevonattal rendelkeznek, amelyek lehetővé teszik a tápanyagok fokozatos felszabadulását. Minden granulátum szerves,organikus gyanta bevonattal van ellátva, amely szabályozza a tápanyagok napi felszabadulását. A bevonat vastagságának változtatásával a felszabadulási jellemzők módosíthatók a növény növekedési igényeinek megfelelő hosszú élettartam érdekében. A granulátum belső magja nitrogént, foszfort, káliumot (NPK) és minden lényeges nyomelemet tartalmaz.
Az Osmocote granulátumot a növény termesztőközegébe, cserépbe vagy tartályba keverik. Amikor a növényeket öntözzük, a víz behatol a szemcsebevonatba, és elindul a tápanyagok feloldódása. A hőmérséklet által befolyásolt ozmotikus nyomás hatására a tápanyagok a bevonaton keresztül szabadulnak fel, és a tápanyagok elkezdenek kifelé mozogni. A tápanyagok a hosszú élettartam során állandó és szabályozott sebességgel szabadulnak fel. Amikor minden tápanyag felszabadul, a gyantabevonat lebomlik és szétesik.
Az osmocote műtrágya szabályozott tápanyag leadása az akvarisztikai felhasználást is biztonságossá teszi,mélyen a gyökérzónába helyezve nem okoz a vízoszlopba tápanyag kiáramlást ezáltal, algásodást,algabummot. Ugyanezen tulajdonsága révén biztonsággal alkalmazható a nitrátnál kedvezőbb felszívódású és a talajoldatban tartósabb ammónium nitrogén is, ami folyékony tápként a vízoszlopban erős algásodást okozhatna.
Akvarisztikai alkalmazásban a legtöbbször emlegetett és használt Osmocote Plus nevű műtrágya hazánkban nem elérhető,de szinte azonos hatóanyag tartalommal kapható a Substral Osmocote termékcsalád szerencsére kis (750gr) kiszerelésben is. A termékcsalád Balkonbumen dünger- Balkon virágokhoz kifeljlesztett makro és mikroelem tartalmú készítménye saját tapasztalataim alapján megfelelő számunkra. Ha valaki esetleg nem akar mikro,csak makro elemekből utánpótlást a talajba,az választhat csak NPK tartalmú osmocote-ot is pl. a Tomaten,Zucchini&CO dünger-t.
Az Osmocote műtrágyák hatásideje általában 6 hónapig tart,ennyi ideig eresztik ki magukból a kis golyócskák a tápanyagot. Akváriumi vizes körülmények közt valószínüleg ez az idő változik ,de így is több hónapra való tápanyagot tudunk a talajba juttatni.
A kijuttatás módja.
Többféle módon is ki tudjuk juttatni az osmocote golyócskákat.A legtermészetesebb módszer a jól bevált agyag golyócskákba való belegyúrás majd szárítás után a növények tövéhez kijuttatva. Ez plusz anyagköltséggel jár (kézműves agyag beszerzése)és kicsit munkaigényesebb az előállítása.
Kedvelt és a nagyobb táp gyártók átal is használt módszer a gél kapszulákba töltés. A gyógyszeriparban használatos üres kapszulákat akár az ebay-en, aliexpressen is beszerezhetjük.Ezek a zselatin kapszulák a gyökérhez dugva elolvadnak .Hátránya talán a csúszósabb kapszulákat nehezebb mélyre dugni,valamint érdemesebb csak a szükséges mennyiségű kapszulát elkészíteni mert nedvességgel érintkezve a gélkapszulák gyorsan összeragadnak,kilyukadnak.
Harmadik módszer a fagyi kocka eljárás. Ahogyan jégkockát készítünk,ugyanúgy járunk el csak a kockákba megfelelő mennyiségű osmocote-ot szórunk. Én nem vagyok híve a jégkocka gyökérhez dugdosásnak bár negatívumról itt sem olvastam,viszont nem árt gyorsan dolgozni... :-)
Mennyit adagoljunk?
Nincs túl sok számszerű adat az osmocote adagolására vonatkozólag,de ezek kb. hasonlatosak a neves gyártók gyökértápjainak adagolásához.Ezek szerint egy kapszula átlagban 16-20 négyzecentiméter területre elég. Természetesen itt a kapszula mérete is fontos mivel többfélét lehet kapni .Az általam használt 25mm hosszú kapszulákba kb 0,5 gramm osmocote fér,míg mások 0,8grról írnak valószínűleg nagyobb kapszulákkal. Ausztráliában létezik a Scott's Osmocote kifejezetten kerti tavakra,és akváriumra ajánlott terméke,ott 15 cm-ként egy darabot ajánl. Mivel az osmocote rendszerű műtrágyákat elég nehéz túladagolni,ezért ne aggódjunk ha a darabszámot tekintve esetleg kétségeink lennének.
Milyen időközönként adagoljunk?
Szárazföldi kultúrákhoz manapság már többféle hatástartamú osmocote műtrágyát gyártanak a különböző igényeknek megfelelően 3-4 hónaptól egészen 16-18 hónapig is tápanyagot biztosító verziókból választhatunk. Hazánkban leggyorsabban elérhető substral osmocote 6 hónapig biztosítja ezt. A melegebb környezet felgyorsítja a tápanyag leadást,míg más tényezők, mint például a sószint, az aljzat pH-ja, a mikrobiális aktivitás, a vízminőség és a csapadék nem befolyásolják a tápanyag-felszabadulást.
Milyen mélyre helyezzük?
Mindenképpen a gyökér zónához,vagy egészen le az akvárium aljáig,de minimum három-négy centiméter mélyre. Ha növényeket ki kell húznunk a talajból,óvatos lassú mozdulatokkal,rázogatva húzzuk,hogy a golyók semmiképpen ne kerüljenek felszínre. Ha mégis megtörténne a golyókat távolítsuk el a vízből.
Végezetül az akváriumomról pár kép. Ez a setup úgy készült hogy az inert (szűrőhomok) talaj alá már az elején osmocote trágya került.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése